Semmi sem úgy alakult, ahogy terveztem...Kezdjük az elején. Szóval a terv a következő lett volna: Felkelek hajnali 4-kor, letusolok, felöltözök, eszek, majd egy taxival Ki megyek a reptérre, és még marad egy órám, a becsekkolásra. Mivel visszaaludtam, ami nálam nem ritka, 5-kor ébredtem fel, így csak felöltöztem, és robogóval elindultam a reptérre. 5:52-kor viszont nég egy hatalmas dugó közepén várakoztam, így már tudtam, hogy lekéstem a gépet, és kezdtem éhes lenni. Egy teljes órát vártam még a dugóban, majd volt még fél órám a következő gép indulásig, be álltam a sorba, a becsekkoláshoz, és felhívtam a bátyámat, illetve csak akartam, mert nem vette fel a telefont. Èppen mentem volna át a mágnes kapun, amikor a mögöttem álló kisfiú erőssen meglökött, így hason csúszva "haladtam" át a kapun. Az esésemen mindenki jót nevetett, azonban senki nem segített. Nagy nehezen feljutottam a gépre, ahol szomorúan tapasztaltam, hogy a jegyem ugyan az ablak mellè szól, mellettem egy kövér, chips zapáló pacák ül, akinek erőssen Hal(???) ès izzadság szaga van. Undorodva leültem az útitársam mellé, és rögtön úgy éreztem, hogy nem vagyok éhes, Viszont annál inkább hányingerem van. Eleve utálok repülni, így azon voltam, hogy ne legyek rosszul. Miután már 30 perce repültünl, Ki kellett mennem mosdóba, ám amint elindultam, a kisfiú, aki a kapunál is mögöttem állt, Ki Tette elém a lábát, amit én nem láttam, így ismét elhasaltam, és bevertem a fejemet. Dühösen felpattantam, és berohantam a mosdóba, ahol szomorúan tapasztaltam, hogy egy kb. 3 cm-es vágás szerű sen van a homlokomon. Szuper, mostmár csak egy szemüveg, és egy paróka, és elmehetek Harry Potternek. Komolyan nem is kezdődhetne jobban ez a nyár. Visszasiettem a helyemre, és az út további részében zenét hallgattam. Mire a gép L.A.-be ért, teljesen elzsibbadt mindenem, és alig tudtam felkelni a helyemről, majd miután valahogyan sikerült lejutnom a repülőről, át verekedtem magam a biztonsági ellenőrzésen, bekapcsoltam a mobilomat, azzal a szándékkal, hogy felhívom a bátyámat, ugyanis sehol nem láttam. Amint e telóm bekapcsolt, meghökkenve vettem észre, hogy 12 nem fogadott hívásom van Calum-tól, valamint szintén töle egy üzenet, amiben azt írja, hogy sajnálja, de nem tud kijönni elém a késöbbi géphez, mert fotózásra megy, de kiküldi az egyik haverját, Mikey-t. Mivel fogalmam sem volt, hogy hogy néz Ki ez a Mikey, elindultam kifelé, ahol egy zöld(?!?!) hajú srác a kocsijának támaszkodva autógrammot osztogatott. Ekkor már tudtam, hogy ő Mikey. Elindultam a srác felé, aki amint meglátott, elém sietett, és elvette a csomagjaimat, mire a rajongóktól gyilkos tekinteteket kaptam. Mikey gyorsan elhadarta, hogy Ki is vagyok én, mire a lányok csak zavartan mosolyogtak, mi pedig beültünk a kocsiba, és elkezdődött számomra a nyár...
